Juhász: Nagyon kellett már ez a győzelem!

A Moldova elleni 2-1-es győzelem után Juhász Roland, a magyar válogatott belső védője válaszolt a fourfourtwo.hu kérdéseire.

FFT: Először is hadd gratuláljak! Noha a gólokat a genovai támadók lőtték, úgy érzem, te voltál a mérkőzés embere, nem hibáztál a védelem tengelyében és mindig odaértél kisegíteni az olykor hibázó társakat.
Juhász: Köszönöm. Óriási nyomás volt a csapaton, azt hiszem, ez látszott is a játékunkon, a közönség az első félidő után nem lehetett elégedett a csapattal. Görcsösek voltunk, sokat cipeltük a labdát, nem tudtuk játszani a tervezett gyors, egyérintős játékot és nem sikerült kihasználnunk, hogy a széleken gyorsabb játékosaink vannak, mint a moldovaiaknak.

Mi történt a szünetben, minek köszönhető, hogy a második félidő gördülékenyebben kezdődött?
Egervári mester cserélt a szünetben, mert tudta: a szélen kell megvernünk az ellenfelet. Próbálta még gyorsabbá tenni a szélső játékunkat, hogy könnyebben az ellenfél védelme mögé kerülhessünk. De a gól nem ennek volt köszönhető, hanem hogy a második félidő elején a lehető legfontosabb pillanatban találtunk be. Az kissé megnyugtatta a csapatot, bár sajnos a vége izgalmas lett, nagyon magunkra húztuk az ellenfelet, miközben nem sikerült megszereznünk a harmadik gólt, amellyel pontot tehettünk volna a meccs végére.

A legtöbb párharcot a moldovaiak egyetlen előretolt csatárával, Frunzával kellett megvívnod. Milyen ellenfél volt, nehéz volt ellene játszani?
Nagyon kellemetlen ellenfél volt, mondhatom. Magas, erős játékos, aki jól tartja a labdát és jól fejel. Kellemetlen ellenfél volt, de szerencsére nem alattomos.


Mi történt a vendégek gólja előtt? Kívülről úgy tűnt, elég nagy volt a káosz…
Igen, óriási szerencséjük volt, talán háromszor is visszapattant hozzájuk a labda, aztán – ha jól emlékszem – Lázár Pali érintése után lövőhelyzet keletkezett, amit ki is használt az ellenfelünk, a labda megtalálta a rést a lábak között. Peches gól volt, és emiatt nagyon izgalmasan alakult a vége, amiről szívesen lemondtunk volna.

Mintha túl sokan letettek volna a labda körül, aztán a sok bába között elveszett a baba. Zavaró volt, hogy akkor már öt védő volt a csapatban, miután Rudolfot Vanczák Vili váltotta?
Nem is csak, hogy öt védő volt, hanem szinte hét ember védekezett, volt ugyanis két védekező középpályásunk is. Ez kissé zavaró volt, nehezebb volt felvinni a labdákat, kissé defenzívebbé vált a játékunk, erre az ellenfél is ráérzett, de szerencsére nem tudott egyenlíteni.

Jól láttuk, hogy Gera Zoltán látványos megütközéssel fogadta a Rudolf-Vanczák cserét?
Szerintem mindannyian meglepődtünk, de Egervári mester tudja, hogy mit csinál és megint neki lett igaza. Egyetlen célunk a győzelem volt, nagyon kellett már, hogy újra tétmeccset nyerjen a magyar válogatott. A lényeg, hogy ez sikerült, megvan a három pont és csak ez számít.

Forrás: www.fourfourtwo.hu

Címkék: válogatott, juhász