Babos Gábor, a magyar válogatottba hosszabb szünet után, tegnap Montenegró ellen visszatérő 34 éves kapus a pepsifoci.hu-nak arról beszélt, hogy bár nagyon örül neki, de már nem számított behívóra, valamint megosztotta velünk, hogyha már így alakult, szeretne kijutni a 2010-es világbajnokságra.

– Remek érzés volt négy év kihagyás után visszatérni a válogatotthoz, nagyon sok új arc, és egy pár régi ismerős fogadott. Örülök, hogy ismét megkaptam a lehetőséget, hogy ma én álljak a kapuban. A mérkőzésről szólva, az első félidőben nem volt probléma egészen az utolsó percig, de sajnos kaptunk egy elkerülhető tizenegyest, ami lélektanilag kicsit visszavetette a csapatot, amit az is jelez, hogy szinte rögtön a szünet után vezetéshez jutottak a vendégek. Együttesünk erejét, tartását mutatja, hogy kétszer is vert helyzetből sikerült felállnunk. A görögök és a horvátok ellen is hátrányból álltunk fel, ami korábban nem mindig volt ránk jellemző, és ez reményt adhat a folytatásra. A második félidőben visszaestünk, a montenegrói játékosok sokkal agresszívabbak, erőszakosabbak voltak, könyörtelenül kihasználták a lehetőségeiket, a mélyről beadott labdáikra nem igazán tudtunk reagálni – világított rá a hibákra a NEC Nijmegen hálóőre, majd egy kis esélylatolgatásra is vállalkozott.
– Ugyan egy kicsit sok a három bekapott gól, de ha a dánok ellen 4-3-ra nyerünk, azt hiszem, azt mindenki aláírná. Persze kapusként mindig szeretném nullára lehozni a mérkőzéseket. Ha a tizenegyes nem jön, akkor ma is egészen másként alakul minden, de hát tudjuk, hogy a fociban a feltételes mód nem játszik. Megpróbáljuk a vb-selejtezőkre még jobban összekapni magunkat, és lehetőleg kevesebb védelmi megingással végigjátszani a 90 perceket. Örültem Erwin Koeman meghívásának, ha legközelebb is szól, természetesen jövök. Ha ismét lehetőséget kapok, akkor megpróbálok maximális teljesítményt nyújtani, de a kispadra is szívesen leülök, azzal sem lenne semmi gond. Akkor is teljes mértékben tudnám segíteném azt, aki esetleg éppen védeni fog – jelezte ezzel Babos, hogy nem számít arra, hogy mostantól mindenképpen ő az első számú kapus, majd kitért arra is, hogy már letett arról, hogy valaha még magára öltheti a címerest mezt.
– Csank János kapitánykodása óta a keret tagja voltam, 4 év kivételével majdnem 12 éven keresztül, így már nem foglalkoztam azzal, hogy kaphatok még meghívót, de most Erwin Koeman részéről mégis jött egy lehetőség. Ez csak azért érdekes, mert ő pont akkor érkezett a Feyenoordhoz, amikor nekem el kellett mennem Rotterdamból. Úgy gondolom, hogy 34 évesen ez az utolsó lehetőségem, hogy kijussak egy világbajnokságra – beszélt legfőbb motivációjáról a rutinos hálóőr, majd klubja idei terveiről is mesélt.
– A tavaszi szezonunk nagyon jól sikerült a Nijmegennel, és a rájátszást követően végül az ötödik, UEFA-kupa indulást érő helyen végeztünk. A nagy álmunk, hogy eljussunk a csoportkörig, de reálisan nézve meggyengültünk az előző idényhez képest. Vadócz Krisztián távozása mellett további meghatározó emberek is eligazoltak, míg a pótlásukat leginkább házon belül kell majd megoldanunk. Egyelőre nem tudom azt mondani, hogy biztosan bent leszünk majd az első nyolcban, ami ismét rájátszást jelentene, de nem akarok olyan kezdést, mint tavaly, amikor decemberben még az utolsó helyen tanyáztunk – adott helyzetjelentést a hosszú évek óta Hollandiában élő labdarúgó.

Forrás: pepsifoci.hu