Reszeli Soós István második blogbejegyzése: Dzsudzsák és Priskin célkeresztben

Egy kedves fiatalember, a legiosaink.blog.hu-nak a szerkesztője keresett meg a Facebookon, hogy nem volna-e kedvem szakmai elemzésekbe bocsátkozni a Focilégión.
Megtisztelő volt a felkérés és természetesen vállaltam. Remélem tudok egyéni, újszerű és gondolatébresztő írásokat adni a futballt szerető szurkolóknak, különös tekintettel a magyar légiósokat figyelemmel kísérőknek.

A Moldova elleni győzelem nagyon fontos volt, s ebben komoly szerepet vállaltak a légiósaink. Mégis Huszti levele borított a héten, mely az egész sajtót és a közvéleményt „megmozgatta”, pro és kontra érvekkel, eltérő véleményekkel, s nagy indulatokkal! Én erről most nem nyilvánítok véleményt, hiszen megtették ezt már sokan helyettem is, viszont az ügy kapcsán eszembe jutott egy dolog. Jobban mondva egy kérdés: miért van az, hogy a magyar futballban szinte állandó a békétlenség, veszekedés, harc, s egymás megbántása?

Végül is azért nem lehet igaza ezekben az indulatos ügyekben senkinek sem, mert alapvetően a sportágnak ártanak ezek a „háborúk”! Kedvét szegik nézőnek, szponzornak, sok gyereknek, s szinte minden szereplőre rossz fényt vetnek…

Pedig nagyon fontos lenne a pozitív üzenet, méghozzá folyamatosan jó eredményekkel, mérkőzésekkel, egy normális futball közeggel, ahol a jó példa és az igazi sport számít és lesz példa értéke, s lesznek példaképek, akiket követni akarnak a gyerekek…

Ezért is választottam, most a hétvégéről két olyan játékost, akik teljesítményükkel és a pályafutásukkal joggal lehetnek példaképei bármelyik fiatal labdarúgónak!

Dzsudzsák Balázs és Priskin Tamás

A Sport TV-ben látni lehetett a PSV holland bajnoki meccsét, melyen Balázs játszott. Átlagos bajnoki volt, győzött a jobb csapat, s ebben a mi légiósunk alapemberként, megbízható, jó játékot nyújtott! Szerintem ez is nagyon fontos dolog a jó átlag és a kiszámítható, mindig lehet rá számítani teljesítmény! Az edző erre építhet, persze van, volt és lesz még csillogás, döntő gól és gólpassz, főszerep és hős szerep, de azért azt tudni kell egy bajnokságban a jó átlag és megbízható teljesítmény a döntő!

Olvasni lehetett, hogy az Ipswich idegenben játszott döntetlent és Tamás kezdőember volt, a csapat dobogón van. Nagy dolog ez, még pedig azért, mert Tamásnak nagyon keményen kellett dolgoznia, edzenie, hogy beverekedje magát a csapatba és meggyőzze a mesterét, hogy ott a helye! Megtette! Elismerem én elfogult vagyok vele szemben, hiszen voltam az edzője, de higgyék el ez a rá jellemző mentalitás nagyon fontos és az egyetlen üdvözítő a légiósoknál! A válogatott meccsen még a keretben sem volt….aznap beszéltem vele és sértődöttségnek semmi jele nem volt a hangjában, persze bántotta, de szépen visszautazott és tette a dolgát!

Hogy is van abban a reklám filmben? …”vagyok, aki voltam…ugyanaz a fiú…” miközben fut Balázs az erdőben, biztos látták és ismerik Önök is!

S ez a lényeg, egyikőjük sem felejtette el honnan jött és milyen utat járt be ahhoz, hogy most ott legyen, ahol van! Persze mind kettőt megcsapta a siker és a sok pénz szele, s az ezzel járó nehezen kezelhető népszerűség. Sőt Balázst majd nem beszippantotta a celeb világ, de józan esze és neveltetése, menedzserei helyre tették, s ma újra kiváló átlagot biztosan megjátszó légiós.

Mind a ketten vidéken nevelkedtek nagyon erős családi kötelékben, de már egészen fiatalon önállóan helyt kellett állniuk. Nem akadémiákon, hanem simán a tehetségük alapján kiválasztottként, több edző keze alatt, de biztos, hogy egy komplex jó alapképzést megkapva. Időben bekerültek az NB1-be , s ott sok-sok jó játékostól ellesve az alapokat és a tudást, s ez nemcsak technika-taktika, hanem mentalitás és céltudatosság is!

Aztán sok szerencse, amiért megdolgoztak, kevés sérülés, mert sokat edzettek és jöhetett a lehetőség, a külföld…

Itt aztán nyílván a kiváló beilleszkedés, s alkalmazkodás…

Rájuk biztos, hogy hosszú távon számíthat a mindenkori kapitány, mint eddig is. Ők igazi példaképek lehetnek, mert eddigi útjuk és pályájuk ezt bizonyítja, s még mindig rengeteget fejlődhetnek, tanulhatnak és válhatnak még komolyabb profivá!

Drukkoljunk nekik és szorítsunk a sikereikért tiszta szívvel, két szimpatikus pozitív légiós, a mi fiaink…

Üdvözlettel a következő blogbejegyzésemig: Reszeli Soós István

Ha kíváncsi vagy, hogy a többi légiós játszott-e klubcsapatában, itt megtalálod

Reszeli Soós István bejegyzései csak a forrás feltüntetésével és az oldalra mutató aktív hivatkozással (www.legiosaink.blog.hu) vehetőek át!