Vereséggel tért vissza egykori klubjának, a West Bromwich Albionnak az otthonába Gera Zoltán. A Fulham középpályása legújabb blogbejegyzésében elmondja, természetesen nagyon csalódott az újabb vereség miatt, de nagyon jól esett neki az, milyen szíves fogadtatásban részesült a Hawthornson. Volt csapattársától még puszit is kapott.

- Túl vagyok a WBA-meccsen, és nem vagyok valami boldog. Most szálltunk fel a buszra és indulunk vissza Londonba, egy olyan meccs után, amiben sok örömünk nem lehetett. Sajnálom, hogy kikaptunk, ráadásul egy kicsit kezd nyomasztó lenni a dolog, mert ez zsinórban a harmadik olyan vereségünk, amit úgy szenvedtünk el, hogy nyerhettünk is volna. Ugyanez volt a Blackburn, és a West Ham ellen is. Most a WBA ellen is jók voltunk, helyzeteink voltak, amiket kihagytunk, aztán kaptunk egy gólt.

A gond az, hogy nem tudunk lehozni kapott gól nélkül egy meccset, elől pedig minden kimarad. Ma is ez volt a recept sajnos. Nekem is volt helyzetem, de sajnos elrontottam. A meccs egyébként az eredménytől eltekintve felemelő élmény volt, mert nagyon rendesen fogadtak Birminghamben.

Amikor bemondták a nevemet először tapsolni kezdtek, majd felharsant a „Gera, Gera”-kórus. Nagyon jól esett, Meccs közben is többször éltettek, és valami olyan dalt is énekeltek, hogy még mindig WBA játékos vagyok. A pályán is jó fejek voltak a régi srácok, senki nem rugdosott, azaz nagyon barátságos volt a légkör. A meccs elején az egyik legjobb haverom Robinson még egy viccet is megengedett magának, és a szokásos játékosok közötti kézfogás helyett egyszerűen odaugrott hozzám és megpuszilt.

Meg sem lepődtem igazán, mert tudom, hogy flúgos a srác. A legutóbbi szezonban egy játékvezetőt csókolt meg a meccs végén. Most szünet jön a bajnokságban, következnek a válogatott meccsek. Az albánok elleni nekem kimarad a sárga lapjaim miatt, ami lehet, hogy nem is baj, mert megint fáj a lábam, és kell neki pár nap szünet, amíg játékra kész lesz.

Forrás és fotó: www.pepsifoci.hu