Az előző szezonban még a NEC Nijmegent erősítő Vadócz Krisztián nemrég négyéves szerződést kötött a spanyol élvonalban szereplő Osasunával, így magyar játékost is láthatunk a világ egyik legerősebb bajnokságában. A 23 éves, 13-szoros válogatott középpályás egyelőre ismerkedik új csapatával, amely vasárnap a Villarreallal játszik a Primera División első fordulójában.

Tavaly bajnokság közben került az NEC-hez, most a felkészülés utolsó szakaszában váltott csapatot. A hollandoknál gyorsan ment a beilleszkedés, de mi a helyzet az Osasunánál?
Most azért mások a körülmények, hiszen tavaly az átigazolási időszak utolsó napján szerződtem Nijmegenbe, míg Pamplonában már lassan két hete együtt készülök az együttessel. Még hozzá kell szoknom az itteni életstílushoz, az eltérő edzésmódszerekhez, és ahhoz is idő kell, hogy a társakkal összhangba kerüljek. De ebben is napról napra előrébb járok.

Ennyire eltérőek lennének a spanyol tréningek?
Annyiban feltétlenül mások, hogy itt mindent labdával csinálunk az edzéseken, amit minden futballista imád.

Amikor Pamplonába szerződött, azt nyilatkozta, reméli, hogy támadóbb szerepkörben játszhat, mint Nijmegenben. Az eddigi edzőmeccseken, gyakorlásokon mi volt a feladata?
Hollandiában inkább a védelem előtt helyezkedtem el, míg itt általában négy-négy-kettes vagy négy-kettő-három-egyes felállásban játszottunk, és az egyik belső középpályásként rendszeresen felzárkóztam a támadásokhoz. Nem tagadom, ez a hadrend sokkal jobban tetszik nekem.

Van-e küzdelem a csapatba kerülésért?
Hárman vagyunk két posztra, így meg kell harcolnom a helyemért, de egyáltalán nem tűnik lehetetlennek, hogy stabil kezdő legyek. Bár angolul, franciául beszélek, és a hollandot is megértem, nagyon fontos, hogy minél előbb megtanuljak spanyolul, mert ez szerintem elengedhetetlen ahhoz, hogy folyamatosan játéklehetőséget kapjak.

Milyen a viszonya edzőjével, José Ángel Zigandával?
Rendszeresen foglalkozik velem, edzéseken többször is külön odajött hozzám, és kérdezte, értettem-e a kéréseit, vagy épp tanácsokat adott, és elmondta a véleményét.

Az első fordulóban máris nagy feladat vár önökre, vasárnap a bajnoki ezüstérmes Villarrealt fogadják. A héten már ennek megfelelően gyakoroltak?
A hét elején még inkább úgy általában a bajnokságra, és nem kimondottan a Villarreal elleni találkozóra készültünk. Amióta itt vagyok, például egyetlenegyszer videóztunk, de akkor sem a soros ellenfelünket, hanem a Santander elleni meccsünket és a saját játékunkat elemeztük.

A csapat elég hektikusan szerepelt az utóbbi években: tavaly UEFAkupa-elődöntőt játszott, majd az elmúlt idényben mindössze egy ponttal kerülte el a kiesést. Mi az idei cél?
Két szélsőséges esztendő után itt az ideje, hogy a gárda állandósítsa formáját. Segítségünkre lehet, hogy most nem szerepelünk nemzetközi kupában, minden erőnket a bajnokságra összpontosíthatjuk. Jó játékosokból áll a keret, hat-hét új labdarúgó érkezett, szerintem erős középcsapat leszünk. Ami nagyon tetszik, de persze számítottam is rá, hogy itt remekül, már-már művészien kezelik a labdát.

Néhány év leforgása alatt már a negyedik országban kell helytállnia. Hogy viszonyul a folyamatos váltásokhoz?
Franciaország, Skócia és Hollandia egy-egy lépcsőfokot jelentett a kitűzött cél felé vezető úton. Nemcsak futballistaként fejlődtem, hanem nagyon sok hasznos hétköznapi tapasztalattal is gazdagodtam ezekben az országokban, de közben sohasem titkoltam, hogy a spanyol bajnokságban szeretnék játszani. Most itt állok, vár rám a nagy kihívás.

Forrás: nso.hu