Úgy gondolom, hogy ideálisabb helyre nem is kerülhettem volna, minden szempontból kielégít, hogy itt vagyok Bredában. A futball szempontjából mindenféleképpen így van ez, hiszen a hazainál magasabban jegyzett bajnokságban játszhatom, ráadásul hétről-hétre. Fontos ezt megemlíteni, mert nem a kispadot koptatom, hál’Istennek.

Persze, remélem a magyar bajnokság is visszajut arra a szintre ahova tartozott régen.
A NAC-nál minden hazai meccsen 18-20 ezer ember van kint, ami otthon sajnos nem mindennapos. Babos Gabi jegyezte meg, hogy az ő csapatánál, a NEC-nél ilyen játéknál már fütyülnek, ahogy mi futballoztunk legutóbb az első félidőben, tehát a szurkolóink tényleg a csapat mellett vannak. Most olyan szériánk van, hogy amibe belerúgunk, az bemegy. A játék, azért hagy kívánnivalót maga után. Fontos is, hogy kritikusak legyünk magunkkal szemben, mert csak így tudunk magasabb szintre jutni.

Boldoggá tesz, hogy amióta itt vagyok, nem kapott ki a csapat. Sőt, a meccseink nagy részét megnyertük, és a kupában is továbbjutottunk. Ettől függetlenül, meg kell jegyezni, hogy ez egy átalakuló csapat, rengeteg munka van vele, de tehetségesek a fiatalok, ami biztató a jövőre nézve. Amúgy elég rövid a keretünk.
A szurkolók, a szakma és a sajtó is egész jól elfogadott. Bizonyítja ezt az is, hogy készült már velem pár interjú, legutóbb a Voetbal International csinált egy terjedelmesebb cikket.
Jó véleménnyel vannak rólam.

A legutolsó hazai meccsünk után meghívott vendégek voltunk Fehér Csabival az egyik szurkolói klubban a meccs után. Amúgy van 4-5 ilyen a stadionon belül, elképesztő volt az az önfeledt öröm, amikor találkoztak velünk, szabályosan körberajongtak minket. Belépésünkkor felváltva skandálták a nevünket. Más világ… Van szemtanúm is, az egyik barátom pont itt volt. Ő Hortobágyi Bence, aki Rotterdamban él, vele együtt kezdtük a Vidiben, az édesapja a mai napig a klubhoz kötődik. Inkább jó irányba visznek ezek a dolgok, mint rossz irányba, mivel tudom, hogy még rengeteget kell tanulnom ebből a játékból, és vevő is vagyok rá, mert szeretnék minél magasabb szinten futballozni.
Mindenki annyit kap vissza, amennyit beletett és hosszútávon igazságos játék a futball: ezt már megtanultam az évek során.

Van jó pár olyan barátom, aki Hollandiában él. Szerdán is Amszterdamban voltam, Szénási Béla barátomnál, aki szintén Fehérváron nevelkedett. Ellátogattunk a Heineken múzeumba, és, ha már ott voltunk belekóstoltunk, de persze csak módjával, mivel nekem autóba kellett ülnöm még. Este visszajöttem Bredába, reggel edzés volt.
Nincsenek nagy távolságok Hollandiában, mindenhova viszonylag gyorsan el lehet jutni. Próbálom hasznosan eltölteni a szabadidőmet, amíg egyedül vagyok, rengeteget internetezek, olvasok, pihenek.

Múltkor például majdnem elaludtam a meccs előtti találkozót, mert nem jelzett a telefonom. 17.50-kor ébredtem fel, és 19.00-ra kellett a stadionba menni. Kicsit érdekes lett volna beadni az edzőmnek, hogy az esti meccsről elaludtam.:)
Voltam otthon, öt hét után, három napot. Magamhoz ölelhettem a családomat, nagyon hiányoztak, kicsitféltem is, hogy a kislányom megismer-e, de nem volt vele gond. Kicsit kevés volt az idő, de valamilyen szinten feltöltődve jöttem vissza.
Találtam lakást bent a belvárosban, így a család is jön utánam, október 24-én. Előtte két barátom segít kihoznia a cuccainkat, nagy segítség ez tőlük, de kénytelenek, mert különben megszakítanám a barátságunkat! :)

Breda nagyon hangulatos város, tele pubokkal meg éttermekkel, amik mindig tömve vannak.Felszabadultak, lazák az emberek, igaz jobb színvonalon élnek, mint a magyarok, sajnos. Fehér Csabinak rengeteget köszönhetek, segít fordítani ha bármi nehézségem adódik a nyelvvel. De, azért már járok tanárhoz heti két alkalommal, így jobban be tudok épülni a közösségbe. A gyenge angolommal is megértetem magam, de egy év alatt felhozom magamat, mert beszélik mindkettőt. Csabiéknál szoktam ebédelni a meccsek előtt, és az otthoni bajnokikat, és a válogatott meccseket is együtt nézzük, mivel tudja fogni a magyar csatornákat. Így, tisztában vagyok az otthoni dolgokkal.
Kaptam egy B Mercedest, azzal furikázom. A sok bringás kikészít, ha vezetek,de amúgy tetszik, egyedivé teszi ezzel Hollandiát. Majdnem mindig elsőbbségük van az autósokkal szemben, vigyázni kell velük, mert a semmiből is előbukkannak. Az étellel nincs bajom, de néha fogom a fejem amit egy-két csapattársam eszik, nekik a vacsora a főétkezés, ebédnél el vannak a sajtos szendviccsel, bár van normális főétel is. Rengeteg a saláta és a tengeri étel, jókat eszem, de így is fogytam 2-3 kilót.
Szoktam gondolni Farkas Balázsra, mivel ő is szereti az ilyen jellegű kaját.:)
Nálunk közös a reggeli és az ebéd is az edzőkomplexumban, ami még kicsit messze van ettől a szótól, mert most épül majd, addig konténerekben vagyunk, de így is mindenünk megvan, nem panaszkodhatunk.

A szállodában is oda-vissza végig ettem már az étlapot, megszerettem a steaket, engem könnyebb ruházni, mint etetni, úgyhogy nem tudták mire vállalkoznak a tulajdonosaink. Mondjuk, az egyik főtámogató ez a szálloda ahol lakom…
A városban már nem tévednék el, ismerem az utcákat, volt időm rá, plusz vettem egy GPS-t, így könnyebben eljutok más városba is. Hasonló ritmusban edzünk, mint otthon, csak annyiban tér el az itteni, hogy 9-re meg kell érkezni a várostól 10 km-re lévő edzőközpontba, közös a reggeli, utána 10.30 edzés, majd 12.30-13.00 (ahogy esik) ebéd. 14.30-kor kezdődik a délutáni edzés (ha van), ez hetente csak egyszer-kétszer szokott lenni.

Ezen a héten hétfőn és kedden két edzés, szerda szabadnap, csütörtök egy, péntek egy, szombaton 18.45-kor meccs.
Hasonló felépítésűek az edzések, mint otthon, úgy gondolom csak a játék intenzitása tér el. Más fordulatszámon pörögnek a játékosok, több a test-a test elleni párharc. Ennyire még én sem voltam összerugdosva, pedig úgy érzem, nekem sem kell a szomszédba menni egy-két keményebb belépőért. Nem alattomosak, egyszerűen tisztán kemények, nincs harag a keményebb belépő után, mindenki megy tovább.

Összességében hiányzik Fehérvár és a csapat, lelkiekben mindig velük vagyok, én igazából mindig ahhoz a családhoz fogok tartozni. Rengeteget kaptam a klubtól, de valamennyit törlesztettem is talán. Szeretnék még Fehérváron játszani, viszont hogy ez a közeli, vagy a távolabbi jövőben lesz, azt nem tudhatom. Szeretek otthon lenni, ahogy a családom is, sokat fogunk hazajárni, de örülök, hogy megragadtam a lehetőséget. Ha kihasználom, nagy lehetőség kapujában állok, márpedig ezért jöttem: keményen dolgozni és fejlődni!
Szóval, jól érzem magam Bredában! Itt a következő nagy feladat, jól teljesíteni a világhírű Ajax ellen. Nem azért utazunk Amszterdamba, hogy játszadozzanak velünk, bár tudjuk, az esélyesebbek nem mi vagyunk, de hányszor borult már a papírforma! Ha jól tudom, ezt a meccset, az Ajax - NAC Breda találkozót otthon is lehet majd látni, szombaton este, élőben közvetíti a Sport1. Szurkoljanak nekünk, azután vasárnap pedig, teli torokból, Hajrá Vidi!

Üdvözletét küldi minden VIDEOTON érzelmű szurkolónak, innen Bredából:

Horváth Gábor

Forrás: vidi.hu